1950-től 1988-ig a nagy október kitörésének évfordulóján Magyarország úgy tett, mintha „szabad köztársaságként” szintén részese lett volna a nagy Oroszország kovácsolta – a szovjet himnuszban megénekelt – frigynek.
1950. augusztus 19-én végezték ki a Tábornok-per néven ismert koncepciós eljárásban elítélt Sólyom László altábornagyot és hat társát. Fia, aki akkor 4 éves volt, már ismert rendező-operatőrként 1990-ben elkészített egy több órás dokumentumfilm-sorozatot a honvéd vezérkar lefejezéséről, de azt máig nem mutatták be a televíziók. A hvg360-nak adott interjújában ifjabb Sólyom László a filmeposza mellett beszél arról is, miért merült mára feledésbe az egykori ludovikás tisztikar tragédiája.
Kortárs hívei a gondolatszabadság profétájává kiáltották ki, esküdt ellenfelei, szaktudását elismerve, inkább izgága fiskálisnak titulálták a jogegyenlőség elvéhez a jogállamiságot nélkülöző időkben is konokul ragaszkodó Vámbéry Rusztemet.
Amikor a Fidesz fejbólintójánosa a törvénytelen törvényeket szentesítő aláírásaival módszeresen kiírja magát a történelemből, korántsem csupán plagizáló „álamfő”-elődje példáját követi, hanem igen jellegzetes rendszerváltás előtti hagyományt éltet tovább.
A személyi kultusz legsötétebb időszakában a kommunista vezetés nemcsak a minisztériumokat akarta elhelyezni a Budavári Palotában, hanem a Magyar Dolgozók Pártjának teljes apparátusát is. Arra nézve nincsenek hiteles források, hogy végül Rákosi Mátyás döntött másképp, vagy a bürokrácia miatt maradt el a költözés.
A rákosista alkotmány megszületése napján indult, és a Rajk-perrel egy időben folyt a 70 éve bemutatott első magyar színes film forgatása. Hatalmas statisztériával, műgonddal, politikai felügyelet alatt, Fazekas Mihály remekművét alaposan átszabva.
„Kékcédulásként” tapadt meg az emlékezetben az 1947-es választás. A totális hatalomra törekvő kommunista párt csalássorozatának a kék színű névjegyzékkivonat szinte csak „névadója” volt.
Az egyik kézben kőműveskanál, a másikban kard – nem Orbán, hanem Rákosi ötlete volt a gondolat.
Digitálisan elérhetővé tették azt a 264 darabból álló irathagyatékot, amelynek nagy része a száműzetése idején Rákosi Mátyás által írt, illetve a neki és a feleségének címzett leveleket tartalmazza. Ezek olyan titkokat rejthetnek, amelyekről eddig a történészek sem tudtak. Kirajzolódik belőlük egy 20. századi diktátor gondolkodásmódja, Rákosi intellektusa, jó nyelvérzéke és a kényszerített emigrációjának kapcsolati hálója.
A Kocsis családban 1845 óta száll apáról fiúra a küzdelmes szűcsmesterség, portrénk főszereplőjének édesapja még Rákosi börtönét is megjárta miatta. Most az újabb generációnak kellene továbbvinnie ezt a testileg-lelkileg megterhelő szakmát.
Életképes szövetkezeti mozgalmat pusztítottak el és életképtelent indítottak útjára nyolcvan évvel ezelőtt. A startpisztolyt Rákosi Mátyás sütötte el 1948. augusztus 20-án.
Százezreket ítéltek el vagy fenyegettek meg, amiért ellenálltak.
